A képregény olyan önálló médium, amely sajátos formanyelve révén még azt a jogot is kivívta magának, hogy a kilencedik művészetként emlegessék. Bár többféle elmélet létezik arról, hogy mikortól beszélhetünk képregényről, és arról is, hogy mit nevezhetünk egyáltalán képregénynek, az irodalommal és a nyomtatott sajtóval való kapcsolata tagadhatatlan. Különösen így van ez a medium magyar vonatkozásait illetően: a legkorábbi magyar képregények szerzői között találjuk Jókai Mórt is. Ennek apropóján az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Képregény Szövetség együttműködésében megvalósuló kiállítás célja, hogy prezentálja, milyen sokszínű a képregény, bemutassa a mestereket, betekintést nyújtson, mennyi munkával is készül egy képregény, egyben rálátást adjon, hogy hol és hogyan használják fel ezt a médiumot/kifejezési formát. Ezen túl a kiállítás ízelítőt ad a Füles újság indulásával kezdődő, klasszikus irodalmi adaptációra épülő, magyar „szocialista” képregény jellegzetes alkotásaiból is, valamint ráirányítja a figyelmet a különböző adaptációk alapjául szolgáló, eredeti magyar irodalmi művekre is.
A tárlaton a kortárs alkotók munkái mellett olyan legendás rajzolók eredeti alkotásai is láthatók, mint Korcsmáros Pál vagy Zórád Ernő. Ezzel párhuzamosan a magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak különleges, illusztrált kiadásai is megtekinthetők.
A kiállítás több érdekességre is felhívja a figyelmet: mi köze például Pulitzer Józsefnek a legnagyobb showman, P. T Barnumhoz, ki javította ki Jókai kiadott művét az író kérésére, mit keres egy Karinthyról készült fénykép a képregény-kiállításon, melyik az a híres magyar író, aki Krúdy müncheni kiadású Ál-Petőfijét ajánlotta az olvasóknak 1978-ban.
Különálló kiállításként látható Fritz Zoltán Fritz’s Strips a Filmvilág folyóiratban megjelent, párkockás alkotásainak kompendiuma.
A kiállítás kurátorai:
- Patonai Anikó Ágnes (OSZK)
- Szép Eszter (Magyar Képregény Szövetség)
- Szűts-Novák Rita (OSZK)
Az OSZK kurátorai a kiállításról – videó
Szép Eszter (MKSZ, kurátor) blogbejegyzései
A kiállításról bővebben
A kilencedik művészetként is számon tartott képregényért sokan rajonganak és féltve őrzik gyűjteményüket, mások nem értik és tartanak tőle. Vannak, akik számára a képregény a szuperhősöket jelenti, mások számára kedves gyerekkori emlékeket idéz fel. Vannak, akik nem is olvastak még képregényt, és sokan vannak azok az alkotók, akik ebben a médiumban tudják leginkább kifejezni magukat.
A képregény kalandos magyarországi történetéből kiállításunkban két meghatározó fejezetet mutatunk be: egyrészt magyar képregény talán legismertebb, irodalmi adaptációkon alapuló, 1957-től a rendszerváltásig tartó korszakát, másrészt a kortárs képregény sokszínű világát. Az adaptációkat bemutató teremben felhívjuk a figyelmet az adaptációk alapjául szolgáló irodalmi művekre is, a kortárs képregényekre fókuszáló teremben pedig eredeti oldalak, vázlatok és elkészült oldalak egymás mellé helyezésével a képregényrajzolást mint sokirányú kreatív folyamatot mutatjuk be. Sőt, a látogatóknak lehetőségük van kipróbálni a képregényalkotás analóg és digitális változatait is!
